Komposztálható a macskaalom?

Furának tűnhet a kérdés a címben, ám mégis érdemes körüljárni egy kicsit a témát. Egyre többen vannak szerencsére, akik amennyire csak lehet, próbálnak környezettudatosan élni.

Bennük/bennünk bizony felmerülhet, hogy mit lehet kezdeni a macskaalommal, hogy ne a végeláthatatlan hulladékhegyeket gazdagítsa, hanem esetleg valami hasznosat lehessen kihozni még belőle – például komposzt formájában.

Ahhoz, hogy megválaszolhassuk a kérdést, először is nem árt tisztázni, milyen alom típusok vannak – erről ITT bővebben is olvashatsz.

A legfontosabb tudnivaló alapvetően az, hogy pontosan miből is készült, milyen anyagokból áll.

Az egyik leggyakoribb a szilikát-gél kristályokból álló – ennél egy teljesen egyértelmű nem a válasz. Ezt sajnos nem fogod tudni komposztálni, a szemétben a helye, mivel nem bomlik le, sőt mérgező is lehet.

Aztán léteznek még különböző agya tartalmú komposztok, ezek már a trükkösebb kategóriába tartoznak. Maga az agyag nem bomlik le, ennek a felhasználásához tudnod kell, hogy milyen jellegű a kertedben a föld.

Ha már alapból agyagos, akkor felesleges további agyagot hozzáadni, hiszen így csupán még jobban leszűkíted, hogy milyen növények képesek megélni benne.

Lebomló macskaalom is létezik?

Igen, találhatsz mindenféle újrahasznosított, lebomló almokat is, amik újságpapírból, növényi anyagokból készülnek, ezeknél is egyértelmű, hogy képesek lebomlani, így visszakerülnek a természet körforgásába.

Oké, az már tehát megvan, hogy milyen típusok azok, amiknél egyáltalán szóba jöhet, hogy a komposzthalomra kerülnek.

De mi a helyzet a macska ürülékkel?

A legtöbb macskabetegség kizárólag őket érinti, ugyanakkor léteznek ún. zoonotikus betegségek, amik az emberre is átterjedhetnek karmolás, harapás, vérszívók és a széklet útján.

A leggyakoribb ilyen betegségek a fonalféreg és a toxoplazmózis, melyek ürülékkel terjednek. Ezen kívül számtalan egyéb betegséget hordozhat a húsevő állatok végterméke. Emiatt alapvetően a tanácsunk az, hogy NE próbáld felhasználni ezt, több kárt okozhatsz vele, mint hasznot.

Ugyanakkor … ha hajlandó vagy beletenni a munkát, ha van megfelelő mennyiségű komposztálandó anyag a kertben, akkor olvass tovább!

Mi is történik konkrétan a komposztálódás során?

Komposztálásnak nevezzük, amikor különböző biológiai folyamatok során a szerves anyagok oxidálódnak, illetve a földben élő paránylények és egyéb élőlények lebontják azt.

A komposzthalomra két típusú anyag tud kerülni – szén, illetve nitrogén túlsúlyú. A megfelelő arány általában 2 egységnyi „zöld” (nyers, friss növényi részek), 1 egységnyi „barna” (száraz anyagok és ide sorolható a macskaalom).

Amennyiben megfelelőek az arányok, kellően nagy a komposzthalom és megfelelő mennyiségű oxigén, illetve víz áll rendelkezésre, akkor elindul a komposztálódás, melynek során az első 1-2 napban a mikroorganizmusok tevékenysége nyomán 50-60 Celsius fokra is felhevülhet a kupac belseje.

Ez – elméletileg – elpusztítja a legtöbb kórokozót. Miután elkezd lehűlni, akkor jön a többi talajlakó élőlény – giliszták, rovarok, amelyek fokozatosan „elfogyasztják” ami a komposztra került, majd pedig idővel nem marad más hátra, mint a kész komposzt, ami tökéletes tápanyagot biztosít a növények számára.

De, ismét jön egy de.

A fenti az egy olyan ideális állapotra vonatkozik, amikor egyszer össze van állítva a komposztálandó összes anyag egy nagy (legalább 1 köbméteres) kupacba, folyamatosan, akár heti 1-2x is át van forgatva, ha szükséges, akkor öntözve van, ha túl nedves, akkor pedig szárazabb anyagok (pl. apróra darált újságpapír) hozzáadásával szárítják.

A néhány hetente újratermelődő macskaalom és a még sűrűbben keletkező ürülék ilyen formában nem helyezhető el, épp ezért ennél egy másfajta módszer javasolt. Amennyiben szeretnéd környezettudatosan eltüntetni cicád végtermékét, akkor egy ajánlatos „vetésforgóban” egyszerre több komposzthalommal dolgozni.

Az első halomra folyamatosan teheted mind az ürüléket, mind az elhasznált almot – amikor elér egy nagyobb méretet a kupac, vagy például beköszönt az ősz, akkor egy új halmot kell kezdened, ahol indul elölről a folyamat.

Érdemes úgy tervezni, hogy akár 2-3 vagy még több ilyen kupacod is legyen, így mire letelik a 2-3 év, addigra már biztos, hogy az első, eredeti adagból nem maradt semmi.

Menet közben, ha nagyon sok komposztálandó anyag keletkezik, akkor az első, magára hagyott kupacot átforgatva bekeverheted még ezeket is, viszont macskától származót már ne tegyél ehhez.

Munka- és időigényes folyamat, ami rengeteg szerves anyagot is megkövetel.

Alternatíva macskaalom komposztálásra

Ha nem áll rendelkezésedre több köbméternyi komposztálható anyag, ugyanakkor a fenti elrettentés után sem álltál el attól, hogy valamilyen formában mégis hasznosítsd ezeket az anyagokat, akkor itt egy szuper kis DIY megoldás…

• áss egy 50-60 centiméter mély gödröt, ami kellően nagy átmérőjű, hogy anélkül tudd beleborítani a macskaalmot, hogy hozzá kellene érned bármihez
• fedd le az egészet valamivel, aminek zárható a teteje. Ez például egy fedővel rendelkező, kivágott aljú régi festékes vödör is, ami be van ásva félig, vagy teljesen a földbe
• az aljára szórj egy kis konyhai zöldhulladékot, leveleket, nagyon vékony, apróra tördelt ágakat, esetleg szalmát – és az első adag ürüléket, almot
• ebbe hordhatod aztán folyamatosan amit a kistigris termel
• időnként szórj a tetejére egy kevés zöldhulladékot és apróra vágott papírt (ne a fényes újságpapírt!)
• ha kellemetlen szagok áradnak onnan, akkor mehet rá vastagabban papír, faforgács, esetleg egy lapát föld, hogy beterítse
• amikor már csak pár centire vagy a talajszinttől, akkor távolítsd el a vödröt (vigyázz, lehet, hogy megette az idő és eltörhet), majd szórj a tetejére földet
• ezután minimum néhány hónapig, de még jobb, ha 1-2 évig el is felejted az egészet és egy nagyobb kővel, vagy bárhogy megjelölöd a helyet
• keress egy új helyet a kertben és kezd elölről a folyamatot 🙂
• ha letelt ez a fél-egy év, akkor ha nagyon szeretnél, valamilyen dísznövényt ültethetsz a közelbe, de a legegyszerűbb, ha nem is bolygatod egyáltalán

Néhány NAGYON FONTOS DOLOG a fentiekhez

• ha van gyerek a családban, akkor inkább hagyd a fenébe az egészet! Nem ér annyit az egész, hogy gyermeked egészségét kockáztasd! (vagy legalábbis legyél extra körültekintő és kezeld az almot veszélyes hulladékként)
• ha komposztálod is az almot és az ürüléket, azt semmiképp se használd ehető növényekhez! Se föld alatt (burgonya, sárgarépa), se föld fölött (zöldség, gyümölcsfák) termő közelébe ne kerüljön, dísznövényekhez alkalmazhatod, de a biztonság kedvéért ott is inkább forgasd be a földbe és ne a felszínen terítsd szét. Az 1-2-3 éves komposztálódott anyag valószínűleg már semmilyen veszélyt nem rejt, de minek rizikózni?
• ügyelj arra, hogy olyan helyre kerüljön, ahonnan az esővíz se tudja olyan növények felé mosni, amelyeket megehetsz
• minél nagyobb méretű a halom, annál jobb, annál kisebb lesz a macskaalom aránya

Még egyszer – a húsevő állatok ürüléke egészségre ártalmas kórokozókat is tartalmazhat, így csak saját felelősségre kezdj bele ebbe a procedúrába! A macskaalom komposztálása minimum 2 évig tartson és ezután is kizárólag dísznövényekhez használd a kész komposztot.

Ha tetszett a cikk oszd meg nyugodtan másokkal 😉