Cibetmacska, a világ egyik legértékesebb “macskája”
A világ egyik legértékesebb “macskája” a cibetmacska.
A macska megnevezés azonban nem teljesen pontos, hiszen a két legismertebb fajtája, az afrikai és maláji pálmasodró bizony csak mértékben hasonlít a macskához, valójában cibetmacskának számítanak.
De mit is tudunk erről az értékes fajról, mitől olyan értékesek, hogyan néznek ki, és milyen kapcsolatban állnak a macskákkal?
A cibetmacska
A cibetmacska egy macskával vagy menyéttel megegyező méretű állat, amely főleg éjjel aktív.
Rengeteg közös tulajdonságuk van kedvenc háziállatunkkal, mint például a teljes egészében visszahúzható karmuk vagy fogazatuk.
Nevüket onnan kapták, hogy több mirigyük is van, amely pézsmaszagú váladékot termel — cibetet.
A nevükkel ellentétben azonban semmiféle kapcsolat nincs köztük és a házimacskák között, kizárólag a külalak miatt kapták ezt a megtévesztő nevet!
Sajnos azonban mind a cibetet, mind pedig magát az állatot is rengetegféleképpen hasznosítják.
Az álcás pálmasodrót például finom húsa miatt vadásszák Kínában, míg más országokban a bőrüket használják fel.
Ám a két legértékesebb fajtája valami egészen más miatt került célkeresztbe:
- Afrikai cibetmacska (Civettictis civetta)
- Ázsiai pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus)
De miért olyan értékesek, és mit érdemes tudni róluk?
Az afrikai cibetmacska és a közönséges pálmasodró
Az afrikai cibetmacska – ahogy a neve is sugallja – Afrikában őshonos.
Ezt a cibetmacska fajt legfőképpen a cibetjéért, vagyis a mirigyéből kibocsátott váladékáért vadásszák, ugyanis ez az alapja a legtöbb drága parfümnek, mint például a Chanel No. 5-nak.
Azonban sok luxusmárka időben fellépett az afrikai cibetmacska vadászata ellen, és a Chanel például 1998-tól már csak és kizárólag mesterségesen előállított cibetet használ a parfümjeiben.
A legértékesebb cibetmacska éppen ezért nem az afrikai, hanem az indonéz szigetvilág közelében található rokona – a közönséges pálmasodró.
Ezt a cibetmacskát ugyanis nem a mirigyváladékáért, húsáért vagy bőréért fogják el, hanem a cibet kávéért, amelyet a legtöbben úgy ismernek, mint Kopi Luwak.
Maga a kávé “gyártási folyamata” igen extrém, ugyanis a maláji cibetmacska, vagy igazi nevén közönséges pálmasodró felfalja a nyers, piros kávébabokat, de mivel a külső rétegén kívül nem tudja megemészteni, ezért 1 nappal később szinte érintetlenül kiüríti magából.
Pontosan ez az emésztési folyamat teszi olyan értékessé a Kopi Luwakot, hiszen kivonja a fehérjét a kávé héjából, ezáltal a kávé elveszti keserű ízét.
Így ami marad, az egy igazán minőségi, finom és egyedi ízű készítmény.
Olyannyira, hogy Ázsiából származó ital ma már a világ legdrágább kávéja – kilónként több százezer forintot is elkérnek érte.
A közönséges pálmasodró így az egyik legértékesebb állat, mert bár az afrikai rokona is megeszi a kávébabokat, azonban az emésztőrendszerében lezajló folyamat nem bontja le olyan tökéletesen a kávé külső rétegét, így a kávé sem lesz olyan minőségi.
Bár rendkívülinek tűnhet, de a cibet kávé nem számít teljesen egyedinek, hiszen elefánt, majom, sőt még denevér ürülékéből is gyűjtenek kávét, ugyanezen emésztési folyamat miatt.
Az azonban kétségtelen, hogy egyik állat ürüléke sem tartalmaz olyan drága terméket, mint a maláji cibetmacskáé.
Ennek pedig számos negatív hatása van.
Állatvédelem
A cibet kávé, ezzel együtt pedig a cibetmacska értéke is az egekbe szökött, így nem csoda, hogy a kereskedők és gyártók nem akarják az erdőket és dzsungeleket járni cibetmacska ürülék után kutatva. Különösen ha azt is számításba vesszük, hogy 1-1 állat naponta nagyjából 50 grammnyi kávét „produkál”.
Megindult tehát a cibetmacskák elfogása és ketrecbe zárása, ami nagyon sok állatvédelmi aggályt vet fel.
Egyrészről maga az állat élete sem lesz irigylése méltó.
Másrészről pedig a kávé sem lesz ugyanolyan jó minőségű, mint a szabadban élő cibetmacskáé, hiszen a boldog állat viselkedése és emésztése teljesen más, mint egy ketrecbe zárt, éheztetett és embertelen körülmények között tartott vadállaté.
Érdemes ezért azokat a kávé készítményeket keresni, amelyek “100% wild”, vagy hasonló címkével vannak ellátva – ezzel ugyanis nem csak finomabb és minőségibb készítményt kapunk, de egy jó ügyet is támogatunk!